Talán segíthetek egy-két hozzám hasonló AJAX-os kezdőnek, ha megosztom veletek a ma délelőtti tapasztalataimat. A dologhoz tudni kell, hogy egy kliens-szerver alapú webalkalmazást írok. A kommunikáció természetesen AJAX-on keresztül történik. Ma délelőtt a helyi gépemen való tesztelés után feltöltöttem a kódot a tárhelyemre, hogy fél-éles körülmények között is tesztelhessem azt. URL-esztétikai szempontok miatt (:]) a szervert a http://server.domain.hu, a klienst pedig a http://client.domain.hu címre raktam. A tárhelyszolgáltató adminisztrációs felületén beállítottam az aldomaineket, feltöltöttem a fájlokat, és a böngészőmet a kliens oldalára irányítottam. Semmi nem történt. A JavaScript-konzol viszont üres volt, hiba tehát – úgy tűnt – nem keletkezett.

Tovább...

Meg kell mondjam őszintén, az egész számítástechnikában és a programozásban engem két dolog nyűgöz le igazán. Az egyik a mesterséges intelligencia, a másik pedig a kriptográfia. A titkosítás tulajdonképpen már régebb óta foglalkoztat, még akkoriban kezdődött a dolog, amikor még a legnagyobb jóindulattal se mertem volna magamat programozónak nevezni. No de nézzünk valami elkódolást, ha már egyszer ez a bejegyzés címe. Választásom egy a Digitális Erőd című Dan Brown regényben is használt elkódolás egy kicsit bonyolultabb formájára esett. Megvalósítására PHP nyelven kerül sor, mivel PHP-ban könnyű stringeket kezelni és még fordítgatni se kell a dolgainkat.

Tovább...

Nemrég kriz kérte, hogy csináljak egy olyan cikket is, ahol C++, Prolog, SML összehasonlítások vannak :) Nos most hirtelen egy jut eszembe, nálunk volt zh példa. Van egy bemenő listánk és ebből kell kiszűrni az első pithagoraszi számhármast.

Tovább...

A következőkben szintén egy úgymond kijelentő modú programnyelvet mutatnék be, ugyanaz a helyzet vele, mint a prolog-gal, de egy kicsit mégis másabb. Az azonosság az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatos, hiszen ugyanannak a tárgynak a keretein belül tanulom, ez az anyag második fele, hogy mivel jobb vagy mivel rosszabb mint a prolog, meg nem tudom mondani. Mindkét nyelvet arra találták ki, hogy gyorsan és hatékonyan működjenek.

Tovább...

Szerbusztok :) már régen nem írtam, úgyhogy gondoltam, hogy valami új kategóriával állok elő. Egyetemi tanulmányaim során, ebben a félévben sikerült megismerkednem ezzel a csodálatos nyelvvel a Deklarativ Programozás c. tárgy keretein belül. A prolog a Programozás Logikában-nak a rövidítése. Alapvetően kétféle programozási nyelvfajta van, az egyik a felszólító módú a másik pedig a kijelentő módú, nyílván még sokféleképpen el lehet különíteni ezeket. A kijelentő fajtához tartozik ez a nyelv az SML-lel együtt, amit majd később fogok bemutatni. Meglátásom szerint körülbelül ugyanolyan nyelv, mint a többi, csak a jelölés és kifejezésrendszere másabb a megszokotthoz képest.

Tovább...

Nem kérdés: a legtöbb webfejlesztő álmai között kiemelkedő helyen szerepel az új PHP változat – szám szerint a hatodik – megjelenése. De mégis: kevesen vannak teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mit is várhatnak a PHP 6-tól. Ebben a cikkben megpróbálom emészthető formában összefoglalni az új verzió nyújtotta legfontosabb lehetőségeket:

Tovább...

Nem kell megijedni, csak #suidroot vagyok innen a szomszédból :] — kriz jóvoltából csatlakozom a deadlime.project világuralomra hajtó csapatához: a mai naptól a deadlime lesz különböző programozással kapcsolatos gondolataim projekciós felülete. Hogy mire számíthattok tőlem? Semmi jóra :P — bővebben: mindenre ami a webalapú programozás igen tág korlátai közé bepréselhető: PHP, (x)HTML, XML, CSS, JavaScript, kihagytam volna valamit?

...Most viszont kezdődik a hétvége, így rövidke hezitálás után úgy döntöttem, hogy vasárnap délutánig a bulizás javára egyelőre hanyagolom a cikkírást. Jó hétvégét minden kedves olvasónak, találkozunk vasárnap!

Elérkezett hát az idő, hogy megtárgyaljuk az osztályok származtatását és az ezekből adódó problémákat. Első nekifutásra az az érzés fogott el, hogy túl nagy fába vágom a fejszémet, amikor egy bejegyzésben akarok mesélni ezekről a dolgokról. Túl sok, túl összetett és még egy normális példát sem lehet hozzá írni, ami nem túl bonyolult de nem is rugaszkodik el annyira a valóságtól.

Annak idején én egy közlekedési példával lettem bevezetve a származtatás világába. Tegyük fel, hogy van egy személygépkocsi, egy tehergépkocsi, egy kamion, stb. osztályunk. Mindegyik osztályban van valami közös, például, hogy van kormánya, meg van X darab kereke. Ezek miatt a közös részek miatt érdemes őket egy bázisosztályból származtatni. Tehát legyen egy járművek osztályunk, amiben megvan minden közös tulajdonság, ami a járműveket jellemzi és minden egyediséget a belőle származtatott osztályokban valósítunk meg.

Tovább...

Hosszú kihagyás után újra, a megújult deadlime.project-en először végre kézbe veszem a billentyűzetem és egy (szerintem) érdekes témával folytatom itteni pályafutásom.
Ez a téma nem lenne más, mint a PostgreSQL adatbázis-kezelő elérése C/C++ programokból.
Az adatbázis eléréséhez a libpq áll a rendelkezésünkre. Próbáltam a libpqxx könyvtárat is, de rengeteg gond volt vele, ezért a "gyártó" által biztosított C-s lib-nél maradtam.
Ha forrásból telepítjük a PgSql-t, vagy windowson a megfelelő helyen pipálunk, akkor azonnal a rendelkezésünkre áll ez a könyvtár. Csak a fordítónak kell megadnunk az elérési utakat. Beállítástól függően #include <libpq-fe.h> vagy #include "libpq-fe.h" formában kell behúzni a forrásfájlunkba.
Nem célom, hogy minden függvényt bemutassak, arra megfelelőbb a PostgreSQL saját dokumentációja. Csupán azokat szeretném megemlíteni, melyek használat közben a legfontosabbak.

Tovább...

Erőt vettem magamon és egy kicsit fejlesztgettem az oldalt. Egyrészről elkészült az oldalsáv, annak köszönhetően, hogy a WordPress Widget pluginja megkönnyítette az életemet ebben a témában. Egyenlőre csak az archívum, a bejegyzéseket tartalmazó kategóriák és a blogroll kapott ott helyet, de tervben van még a legfrissebb öt hozzászólás listázása is, csak egy kicsit vékony az oldalsáv ezért nem igazán szépen jelennek meg alapértelmezetten. Emellett még várható egy kis AJAXolós JavaScript megoldás is, hogy ne töltődjön újra az oldal a kinyitás-becsukás alkalmával.

Másodszor pedig egy kicsit belenyúkáltam az alapértelmezett hozzászólás-listázásba is, hogy legyen gravatar támogatás (nem mintha olyan sok hozzászólás érkezne, de gondolni kell a jövőre is). Továbbra is a halott citrom legyen veletek.